Mexikói Marilyn Monroe

Megnéztem a Frida Kahlo-kiállítást a Várban. Először láttam szemtől szembe ezeket az izgalmas képeket, amiért hálás vagyok a Magyar Nemzeti Galériának, amely a festőművész születésének 111. évfordulója alkalmából először mutatta be munkáit Magyarországon.
A koncepciót kicsit magyaráz(kod)ónak éreztem, bár lehet, hogy ezt csak utólag vetítem bele az élménybe, olvasva, hogy a Magyar Idők – egyre vészjóslóbban hangzik ez a lapcím – újságírója szerint a kiállítás a kommunizmus közpénzen való reklámozása. Én éppen hogy a festőnő politikai aktivitásának bemutatását éreztem kevésnek az amúgy életrajz-központú narrációban és képválogatásban. Frida Kahlo gyermekbénulásból visszamaradó, majd egy ifjúkori balesettől súlyosbodó testi fogyatékossága kiemelt hangsúlyt kap a bevezetőben, de a kiállítás egészén végigvonul egyfajta hódoló kegyelet, ami furcsa fénytörésbe helyezi a képeit. A gyermekkortól kezdve fizikai megpróbáltatásokkal és szenvedéssel teli létezés valóban meghatározza művészetét, a fájdalom metaforái erősek és egész művén végigvonulnak. Mégis Frida Kahlo-t nem kell (és nem is lehet) csupán egy torz lábbal és egy összeroppant medencével magyarázni. Jóllehet kórházi unaloműzésből kezdett el festeni, az alkotás hamar túllépet a terápián. Frida Kahlo másfelől jóval több volt, mint egy életre szóló szerelem aktora és szenvedője, egy férfi másik fele. Most, hogy gender-szakok se lesznek már Magyarországon, idejétmúltan jegyzem meg: nehéz egy nőről jó kiállítást csinálni. Egyrészt kevés nő fest, még kevesebb lesz világhírű, s még ennél is kevesebben vannak azok a nők, akik művészetüktől önállósuló branddé is válnak. Frida Kahlo ráadásul nem európai és akadémikus művészeti képzésben sem részesült – ezek további hátrányt jelentenek. Sok szín, sztori és intimitás kellett a képei mögé, amelyek az önérvényű bemutatásra – úgy tűnik – itt és most nem nyertek jogosultságot. (Az El Kazovszkij-kiállításban például, amely egy szintén “nem hétköznapi” művész életét és munkásságát dolgozza fel, a magánélet párhuzamai nem lépnek a festmények előterébe és nem sajátítják ki a befogadó figyelmét.)

Frida Kahlo festészetét a rajztehetség, a sokféle kulturális örökség és törekvés, az erős intellektus, valamint a szabad és határozott szellem közlésvágya teszi önálló nyelvvé. Képei – – túlnyomórészt portrék és csendéletek, bár zsánerképek is vannak közöttük – elsődlegesen ikonok, mindig túlmutatnak az érzéki benyomáson, illetve saját magukon, hordoznak valami szimbolikus jelentést, akár a kártyalapok, amelyeket önmagunkra kivetve kell megfejtenünk. A portré modellje lehet a kislány Virginia, a nagymama Dona Rosita, vagy éppen a festő maga, a nőalakokból ugyanaz a bátor, büszke, sokat tudó, mégis fürkésző és várakozó tekintet néz ránk vissza. Frida testének anatómiai feltárásával sem csupán saját szerveit dokumentálja és beszél megrendítő nyíltsággal ennek a testnek a ciklusairól, sőt, deformitásáról és kórjairól is, hanem tételezi, hogy a szépség burkába rejtett test kiszolgáltatottsága, sebzettsége, magánya és a szenvedés a női identitás megkerülhetetlen alkotóelemei. Lássuk be, a festészet hosszú történetében kevés esélyünk van arra, hogy ne egy férfi szemével tekintsünk a világra: születésre és halálra, istenre és ördögre, sajátra és idegenre, férfi és nő kapcsolatára, nem utolsó sorban pedig magára a nőre, annak testi és lelki valóságára, félelmeire, korlátaira és vágyaira. A csendéleteken Mexikóban őshonos növények és állatok (papaya, banán, dinnye, papagáj, kagyló) szerepelnek, sőt, az eredetet az ország zászlójával is hangsúlyozza a művész. A tápláló szülőföld iránti szeretet kinyilvánításán túl vitathatatlanok az érett és nedvdús gyümölcsök szexuális konnotációi. Nekem, magyarországi nézőnek most a politikai üzenet mégis erősebb: ahogy tálban a gyümölcs, úgy a legtisztább elv is “fájáról leválasztva”, a gyakorlatba ültetve erjedni kezd, elbódít, majd rothadásnak indul, végül akár meg is mérgez. Frida Kahlo képein az állatok nem az ember ellátására/szórakoztatására rendelt, alsóbbrendű lények, hanem egyenrangú társteremtmény, akiknek szuggesztív tekintetük van, sőt, sokszor az égitesteknek és a növényeknek is arca van. A felhőből ugyanúgy anyatej csepeg, mint az indián dada emlőiből. Ami a képek elrendezését illeti, erősen narratív kompozíciókat látunk, ahol a képek olvasásra vannak szánva. A parasztfestők által készített ex voto-k megidézése, az élénk színek használata és darabos – bár idővel finomodó – ábrázolás pedig magában hordozza a mexikói folklór és a misszionáriusok által a keresztény tanokkal terjesztett nyugati hagyomány keveredését. Ez a festői attitűd a földrajzi meghatározottságból adódó stilisztikai fáziseltolódásként éppúgy értelmezhető, mint a honfitársakkal, az akkoriban túlnyomórészt analfabéta kortárs közönséggel való azonosság vállalásának gesztusaként. Ennek a műveiből áradó közvetlen feltárulkozásnak legalább annyi köze van Frida Kahlo népszerűségéhez, mint az extravaganciának, ami megjelenését és megnyilvánulásait jellemezte.

A Frida Kahlo brandhez az egzotizmus, folklorizmus, feminizmus és a bulvár éppúgy hozzátartozik, mint a festőnő bajusza. Ez a Frida jóval előbb megérkezett Magyarországra mint a képei. Ezért reméltem, hogy most inkább a művészetéről lesz szó, valamennyire lehántva róla a paralízist, a férjét, Diego-t, meg a gyermekei kihordására képtelen medencecsontját. Mégis túl sok lett a háttér, persze a szöveget nem kötelező elolvasni. Az utolsó, vibrálóan rózsaszín teremben, a múzeumshop torkolatában Frida Kahlo populáris és kommerciális olvasata – amelyről egy külön kiállítás érdekes volna – megerősítette a benyomásomat: mintha Frida kultusza végérvényesen legyőzte volna a művészetét.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s