A fodrásznő férje

1

Ezt a különös hangulatú francia filmet több mint húsz éve láttam. Tetszett és zavart egyszerre, de mégis inkább tetszett. Tegnap újranéztem, kíváncsi voltam, hogyan fog hatni rám most, hogy én is egy fodrásznő férjének a felesége vagyok.
A film a szerelemről, az érzékiségről szól egy tulajdonképpen banális, az emlékezés vázlatosságában és kusza idősíkjaiban elbeszélt történet apropóján. Az anyja által kötött és sosem száradó fürdőnadrág, az arab zene és a fodrásznő súlyos melleinek illata – e három dolog ébreszti fel a 12 éves Antoine-ban az érzéki vágyat és onnantól rögeszméjévé válik, hogy egy fodrásznő férje legyen. Életcélja meg is valósul, amikor találkozik Mathildával.

5 6 7

Egyik kedvenc jelenetemben Jean Rochefort (a felnőtt Antoine) táncol, miközben Mathilda levágja egy fiú haját:


A fodrászatban és az erotikában a közös pont a kémia. Ahogyan az illatok bármilyen erősen hatnak ránk, megfoghatatlanok és illékonyak, az érzéki vágy is maga a mulandóság.

Rájöttem, annak idején mitől feszengtem a film nézésekor: bár jóformán még egy fedetlen kebel se látható, az intimitás olyan gátlásmentes és erős, hogy a leskelődő szégyenét éreztem. Arra viszont jól emlékszem, a moziból kijövet eldöntöttem, nem nyugszom, amíg nem szerzek magamnak egy piros ruhát (la petite robe rouge), mint amilyenben Mathilda (Anna Galiena) lapozgatta az újságot a pult mögött. Egy turkálóban találtam is valami hasonlót, évekig hordtam.

3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s