Éles áthajlás, avagy a fodrász új futócipője

Image

Miután tegnap délután sikeres vizsgát követően átvettem az EFG-diplomámat (erről lásd korábbi bejegyzésemet: https://hajmereszto.wordpress.com/2014/05/12/tanulni-tanulni-tanulni/), ma reggel 5 órakor az előszobai sámlin ülve ünnepélyesen felhúztam új futócipőmet, hogy néhány tiszteletkörrel felavassam. Az új cipő a futó létmód melletti elköteleződésem tárgyi manifesztációja. Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt, de Minnuskának ennyi idő is elég volt arra, hogy a kirakatba másszon és szétgurítsa a brazucákat. (Ha majd nálunk lesz futball világbajnokság, mi lesz a vébélabda neve, magyar bőr?) Szóval én csak billegtem pöttyös ruhámban és futócipőmben a tükör előtt, majd néhány az eladókat is felvidító lendületes szökellés és a pénztártól való távozás után, 45 Forint értékű szatyorba csomagolt kincsemmel elégedetten lépkedtem hazafelé. Még a Nyugati tér körüli nyomor se tudott annyira elkedvetleníteni, mint máskor. Az ünnepi futásra nagy gonddal készültem. Lehet, hogy nem jó a zeném? A 180 bpm-et javasolják és leginkább az elektronikus zenét. Belehallgattam egy trance-válogatásba. Néhány perc elteltével az volt az érzésem, cyberpogány beavatási rítuson vagyok, amelynek egy célja van, hogy többé már sose tudjak örülni. Azt is olvastam, inspirálóan hat, ha az ember olyan számokat hallgat futás közben, amelyek a kamaszkora idején voltak meghatározóak. Hát, akkortájt a barátnőimmel anyám nejlonkombinéjában Zerkovitz-slágerekre omlottunk alá a nappali galériás lépcsőjének tetejéről, de maradjunk a mainstream zenéknél. Férjem kérésemre letöltött nekem egy 60 perces futózene válogatást Queen, Genesis meg a többit nem igazán ismerem számokkal, óvatosságból 135-150 bpm tartományban. Nemcsak lassú volt, de idegesítő is, ahogy egyveleggé mixelve, szünet, csend és tempóváltozás nélkül zúdultak a hangok a fülembe. Úgy döntöttem, inkább nem futok ütemre, de maradok a klasszikus zenénél. Elindultam végre a borús, ám meleg és párás reggeli időben. Új cipőmet végigvittem szokásos utamon, bemutattam a felhőknek, a tónak és a szárcsáknak, a virágoknak és elröpült egy óra. Bár a fórumokon azt írták, hogy új cipővel elsőre csak rövidebb távot érdemes megtenni, végül lefutottam a 10 km-emet, hátha majd előjön valami rejtett hiba. Nem jött. Az új cipőm könnyű, ruganyos, simulékony és szeret velem futni. Ugye nektek is tetszik?

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s