Hullám-elmélet

Ki ne ismerné azt a hajelméleti alaptételt, hogy akinek göndör van, az egyenest szeretne, és fordítva? Ebbe a posztban visszanézünk a haj hullámosításának egyik legforradalmibb időszakára, a 19. század utolsó harmadára.

A szakirodalomban több néven is találkozhatunk azzal a francia fodrásszal, aki 1872-ben kifejlesztett találmánya révén írta be magát a szépségipar történetébe. Marcel Grateau (1852-1936) – máshol Francois R. Marcel – első szalonját a Montmartre-on nyitotta meg. Kezdetben alsóbb osztályokból származó nőkön próbálta ki és tökéletesítette a haj hullámosításának korábban ismeretlen technikáját. (Tehetősebb vendégeihez házhoz járt.) Az általa fejlesztett kétszárú, egy vékony vasrúdból és egy jól záródó csőrből álló sütővas segítségével a természetes hajéhoz hasonló – szinuszos – hullámokat tudott létrehozni. Az igazi áttörést az hozta, amikor Jane Hading, a népszerű marseille-i származású színésznő haját is saját technikájával hullámosította. Az ondolálás divatja gyorsan elterjedt, a század végén és a 20. század elején élte virágkorát. Marcel találmányából meg is gazdagodott, még életében nagyszabású ünnepségeket rendeztek a tiszteletére, pl. Londonban (1908) vagy Párizsban (1922).

A Marcel-hullámok vagy vízhullámok sütővas nélkül is előállíthatók, erre Marcel is később jött rá. Csupán egy fésű kell hozzá, esetleg néhány hullámcsipesz. Ezt a ’20-as és ’30-as években elterjedt népszerű hajviseletet az ügyesebb nők egymásnak, netán maguknak is el tudták készíteni, mosástól mosásig tartott. A hullám kialakításának mozdulata egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek gondolnánk, nem véletlen, hogy a fodrásziskolákban ma is az első vizsgafeladatok között szerepel.

Hogyan készítsünk vízhullámot?

A benedvesített hajat simára fésüljük, majd választékot készítünk. A fésűvel elindítjuk a hullámot oly módon, hogy kissé előre, a homlok irányába fésüljük a hajat. Itt a szabad kezünk mutató és középső ujja közé csippentjük a formázott tincset, kezünket finoman, de határozottan rögzítjük a fejen, majd a fésűt ellentétes irányba húzva folytatjuk a hullám kialakítását. Ügyelni kell arra, hogy a hullámtaréj az ellentétes mozdulat következtében ne csússzon szét a következő hullámsor kialakításakor. Segítségül használhatunk hullámcsipeszeket is! Az első hullám a fejtetőn „elhal”, a második sort viszont már vízszintesen végigvisszük halántéktól halántékig. A fésülés iránya soronként váltakozik. A legnehezebb a fül körüli rész kialakítása. A hajvégek kacskaringókban végződhetnek. A hullám akkor szép, ha a sorok 4 cm-nél nem szélesebbek.

A babafejen saját próbálkozásaim láthatók.

Alkalmi frizurákhoz napjainkban is szívesen alkalmazzák ezt a technikát: a hullám végigvonulhat a teljes fejen, de használhatjuk csak a frizura homloki részének díszítésére is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s